Diákmentorok bevonása szakkörök és gazdagító programpárok munkájába
(Segédanyag diákmentorok bevonásával megvalósuló szakkörök és gazdagító programpárok vezetőinek)
A kortárs, közel kortárs (diák-) mentorálás nem egészen ismeretlen, de még korántsem széles körben elterjedt gyakorlat a magyar iskolarendszerben. Az ilyen mentorálás két fiatal közötti személyes kapcsolatra épül, szabályozott és lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint egy barátság. Célja a mentorált fejlődésének segítése. Elsődleges színtere az iskola, és szereplői is közel vannak az iskolához (maguk is tanulnak még, az oktatásban dolgoznak, vagy nemrég léptek ki az oktatásból).
Mentorálás, tutorálás
A mentorálásnál gyakoribb, vele rokon, bevett együttműködési forma a tutorálás. A tutorálás elméleti, tanulmányi ismeretek és készségek gyarapítását jelenti, eredményközpontú tevékenység, időnként éppen a felzárkóztatás a célja. A mentorálás a személyiség fejlődését szélesebb körben segítő folyamat. A tehetséggondozó mentorálás során a tehetséges fiatal nemcsak (sokszor nem is elsősorban) a mentortól tanul, hanem a mentor vezetésével (a kortárs mentorálás során sokszor a mentorral együtt) lép tovább újabb teljesítményszintek irányába.
Diákmentorok felkutatása, bevonása
A mentorálás során fontos tényező a mentorok részéről az önkéntesség, az ilyen irányú motiváció megléte. (Legalább annyira, mint a mentoráltak esetében.) Mivel azonban a mentorrá válás szervezett módja, formái még nem alakultak ki, az iskolában elsősorban tanári feladat a lehetséges mentorok keresése, megkeresése, felkérése. Jelen helyzetben nélkülözhetetlen a tanári szerepvállalás ezen a téren már csak azért is, mert a potenciális mentorok sok esetben nem is gondolnak arra maguktól, hogy ilyen szerepvállalásra lehetőség nyílna előttük.
A mentor a mentorálás során tekintéllyel bíró, hiteles személy, aki az egyenrangú viszonyban képes teljesítményét, személyes példáját a mentorált fejlődésének szolgálatába állítani. A diákmentor maga mögött tudhatja a tanárt mint referenciaszemélyt, és nyilvánvalóan élvezi bizalmát.
Követelmények, elvárások a mentorokkal szemben
A Tehetséghidak Programban diákmentor lehet, aki fiatalabb harminc évesnél, a köz- vagy felsőoktatásban tanul vagy pályakezdő (legfeljebb 5 éve dolgozik). A tehetséggondozó versenyeken sikeres diákmentorok bevonásával megvalósuló versenyfelkészítő szakkörök esetében előírás, hogy a diákmentorok az elmúlt 10 év során korábban versenyen sikeres (tehetséggondozó versenyen legalább megyei, budapesti, illetve országos döntőbe jutott) fiatalok legyenek.
A tapasztalatok szerint előnyt jelent, ha a diákmentor
• a felsőoktatásban tanul, különös tekintettel a gyakorlóiskolai vagy iskolai gyakorlatukat végző tanárjelöltekre,
• legalább egy, inkább két évvel idősebb a mentoráltnál,
• legalább egy iskolafokkal feljebb tanul,
• az átlagosnál magasabb szociális érzékenység és pozitív, segítő attitűd jellemzi.
A mentori tevékenység formái aTehetséghidak Program keretében végzett munka során:
A mentorálás során figyelembe kell venni, mennyire terhelhető a mentor, aki többnyire maga is tanuló, nem felnőtt emberként osztja be idejét és energiáját. Ennek megfelelően a diákmentor bekapcsolódása a folyamatba igen sokféle formát ölthet, és különféle intenzitású lehet.
A programban diákmentori tevékenységnek tekintjük, ha egy fiatal a szakkör vagy a gazdagító programpár megvalósítása során (pl.):
• több (legalább 2) alkalommal konkrét támogatást nyújt fiatalabb társának, akár a tanév során, akár a gazdagító programpár szünidei intenzív szakaszában mint a tábor résztvevője
• munkahelyén vagy az egyetemen fogadja a program résztvevőit, bemutatja tevékenységét, a használt eszközöket,
• pályaorientációs előadást tart a program résztvevőinek, vagy ilyen jellegű beszélgetést folytat a csoport 1-2 tagjával,
• segítséget nyújt valamilyen versenyhez, versenyekhez kapcsolódó pályamű elkészítésében,
• segítséget nyújt a versenyek témájával kapcsolatos, a versenyekre való felkészülést megalapozó iskolai feladat (kiselőadás, házi dolgozat, önálló projektfeladat, oktatási projekt) elkészítésében,
• részt vesz a szakkört / gazdagító programpárt irányító tanár mellett a mentorálás céljainak kitűzésében, folyamatának megszervezésében, mentorok és mentoráltak felkészítésében,
• részt vállal a szakköri munka / gazdagító programpár eredményének mérésében, a tapasztalatok összegzésében a diákokkal együttműködve,
• valamilyen nem közvetlen kommunikációs csatornán (e-mail, Skype, közösségi oldalak stb.) keresztül kapcsolódik be a programba, végzi a felsorolt tevékenységeket.
A szakkört / gazdagító programpárt vezető tanár és a mentor együttműködése
A diákmentorálás hatékonyságát megnöveli, ha tanár, mentor és mentorált egyaránt tudatosítja magában, mit vár a többiektől és az egész folyamattól. Fontos, hogy megfogalmazzák közös céljaikat, meghatározzák feladataikat, és megtervezzék az együttműködés lépéseit. A megvalósítás folyamatának leírása a mentorprogram, amely időbeli kereteket, részcélokat, tevékenységeket, lépéseket határoz meg.
Javasoljuk, hogy az ez együttműködés során a programot vezető tanár és a mentorok végezzék el a következőket:
• a mentorok belépése előtt, közös megbeszélés („mentorképzés”) során tisztázzák, mi jellemzi a csoportot, melyek az elérendő célok,
• a tanár tudatosítsa a mentorokban a diákmentorálásból származó lehetséges előnyöket,
• lehetőség szerint kérjen a mentorok számára a csoport tagjaitól rövid bemutatkozó anyagot és ezt ismertesse meg velük,
• beszélje meg a mentorokkal szerepvállalásuk módját és kereteit,
• közöljük velük, milyen tanári, illetve egyéb külső segítségre számíthatnak,
• a mentorálás befejezése után a szakkört vezető tanár a mentorokkal közösen értékelje a folyamatot, beszélje meg a tapasztalatokat,
• kérjen a mentorok számára visszajelzést a csoport tagjaitól,
• mutassa be a mentoroknak az esetlegesen a közreműködésükkel segítségükkel elkészült munkákat (projekt, előadás, dolgozat stb.),
• értesítse a mentorokat a felkészítés, a mentoráltak eredményeiről.
Mentor és mentorált – a kortárs (diák-) mentorálás előnyei
A szervezett, program alapján zajló diákmentorálás számos előnyt kínál mentor és mentorált számára. A szakköri formában megvalósuló tevékenység a közös munkával történő ismeretszerzés, képességfejlesztés mellett pozitív hatással van az iskolához való hozzáállásra, az iskolai kapcsolatok alakulására, de ezen felül további pozitív hatást fejt ki
a mentorált esetében
• a kortársak elfogadására, kortárs kapcsolatok építésére,
• az önmagához való viszonyra, önmaga megismerésére és elfogadására,
• cselekvésének hatékonyságára, önbizalmára (az énhatékonyságra),
• az iskolai teljesítményre,
• a segítő (proszociális) viselkedés és attitűd kialakulására.
a mentorok esetében
• az önbizalomra,
• a felelősségvállalás révén az empátiára és erkölcsi gondolkodásra,
• az személyközi kommunikációra és a konfliktuskezelési képességre.
